Újdonságok tanfolyamokról, kezelésekről.

kineziológus tanácsa halogatásra

Nagyon sokszor hallom klienseimtől, hogy már mindenféle gyógyító technikát kipróbáltak, mielőtt eldöntötték, hogy kipróbálják a kineziológia módszerét. Elgondolkodtató, hogy vajon, miért szánja rá magát az ember oly nehezen arra, hogy a lelke kínjaival szembesítse magát.
Saját magam tapasztalata is az, hogy amíg nem lesz elég sürgető a nyűg, amíg nem szenvedünk tőle igazán, addig hajlamosak vagyunk hitegetni magunkat, áltatni azzal, hogy majd megoldódik, vagy hogy igazából ez nem is akkora baj.
Ezzel az a legfőbb probléma, hogy minél tovább tologatjuk, minél tovább ámítjuk magunkat, a probléma egyre inkább duzzad, dagad, egészen addig, míg a végén már fojtogatni is fog.

Első lépésnek nem rossz, ha beismerjük magunknak, hogy félünk a változtatástól, félünk az ismeretlentől, a kockázatvállalástól.
Egy egy új szokás bevezetésére még akkor is csak nehezen bírjuk rá magunkat, ha az történetesen valami jó dolog.
Így működünk, így működik az elménk.

Persze van különbség az apróbb dolgok halogatása, és a kóros halogatás között. Van amikor már a kineziológus segítsége szükséges, de van amikor mi magunk is ki tudjuk rángatni belőle magunkat.

kineziológus tanácsa halogatásra

kineziologus tanácsa halogatás ellen

Sok ember dolgozik számára kifejezetten nehéz és nem kedvelt munkakörben, mégsem tesz érte, ellene.
Megrázó mondat volt, amelyet óvodába menet egy anyuka szájából hallottam:
– Óvodába kell menni! Apa is megy dolgozni, pedig utálja, én se szeretek dolgozni járni. És vasalni is utálok, mégis meg kell csinálni!

Generációról generációra adjuk, tovább, hogy kedvtelenül végzett, kényszeres dolgok alkotják napjaink több mint 80 %-át.
Arról nem is beszélve, hogy mennyit árthat egy kapcsolatnak , ha ugyanígy a problémákat pakoljátok mindig félre, anélkül, hogy időt szánnátok egymás meghallgatására.

Szóval, ha nem azok közé a szerencsések közé tartozol, akik szeretik a munkájukat, vagy szeretnek vasalni, akkor itt az ideje, hogy felébreszd magad.

Csoda ellene nem létezik. Az igazság az, hogy tenni kell, cselekedni kell.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön először, jó ha formába hozod magad. Gyűjts energiát. Teheted ezt egy sétával, sporttal, zenehallgatással, tánccal, bármivel, amit szeretsz. Ezután pedig szakíts időt, hogy csendben légy! 20 perc csend és nyugalom beindít, visszatalálsz a teremtő erődhöz.
Majd fogj papírt és ceruzát és írj listát a tennivalóidról, ötleteidről.
Alakíts ki határidőt, és ezt is vesd papírra. Ha újra és újra szánsz erre időt és teret magadnak, ki fogsz jönni a saját fotelodból.
Ezt garantálom!

Balázs Mónika 
kineziológus

[blog-summary count=”N”]

kineziológia tanfolyam testkód

A kineziológia egyik fontos és fantasztikus része az arcelemzés.
Valószínű neked is vannak az arcodon, testeden olyan dolgok, amelyeket szeretsz magadon, de biztosra veszem, hogy van olyan is, amit nagyon nem szeretsz. Van aki az orrával nincs megelégedve, mert piszébbet, kisebbet szeretne, van, akit a túlságosan közel ülő szemei zavarnak, és lehet, hogy te épp mindig is vastagabb, húsosabb ajkakat szerettél volna.

arc

Vajon gondoltál-e már arra, hogy az összes vonásod egy-egy tulajdonságodat takar?
Tudtad, hogyha átkozmetikáztatod az orrodat nagy esély van rá, hogy előbb-utóbb visszaformálja magát?
Mivel minden egyes arcjellemződ, belső tulajdonságaid alapján alakul ki.
Úgy nézel ki, ahogyan viselkedsz. Ha valamelyik vonásodat nem bírod elfogadni, akkor ott valamiféle megtagadás, vagy stressz van.
Ha ezt a feszültségedet megkeresed feloldod, két dolog történhet. Vagy megváltozik az arcod, vagy elfogadod, megszereted azt a bizonyos arc vagy testrészletedet is.
Nem is egy példa volt már változásra. Tanfolyami hallgatóim közül volt, akinek az írisze növekedett meg, volt akinek a horgas orra lett egyenesebb, volt akinek az álla lett határozottabb.
Ha megismered a TESTKÓD-ot, megérted majd a körülötted élők viselkedését is. Mondjuk nem neheztelsz majd a párodra, hiszen tudod, hogy ő azért ilyen, mert magasan ívelő szemöldöke van.

Kineziológia tanfolyamok folyamatosan.
Érdeklődj e-mailben.

Balázs Mónika

Fogynak a napok a nyári szünetből.

Az egész család számára kihívás, mikor újra elkezdődik az iskola, óvoda. Még inkább, ha ez első alkalommal történik. A gyerek sikereit a szülő saját sikereiként, kudarcait pedig saját kudarcaiként értékeli. Tehát mindkét félnek fokozottan érzékeny ez az időszak.

iskolakezdes

A gyerek félelmei hátterében sokszor a szülők saját, múltbéli rossz élményei rejlenek a teljesítménnyel, beilleszkedéssel kapcsolatosan. A szülő gyerekkorban átélt sikerei, kudarcai befolyásolják őt magát és a gyereket is iskolai, óvodai problémáinak megoldásában. Többnyire olyan a helyzetekben tudja jól segíteni gyermekét, amiket korábban ő maga is sikeresen oldott meg . És ugyanúgy a félelmek, szorongások újraélednek, és ezek gátolják a szülőt abban, hogy átsegítse gyermekét hasonló helyzeteken, sőt át is adhatja aggodalmát.

A tanuláshoz, teljesítményhez való viszonyulásunk, az önértékelésünk, önelfogadásunk, önbizalmunk elsősorban a családban alakul ki. Képességeink, erősségeink is itt fejlődnek, hogy alkalmassá tegyék a gyereket arra, hogy kikerülve a biztonságos fészekből, megtalálja helyét a külvilágban is. A túlzott szülői elvárások fokozzák a szorongást, és ez csökkenti a teljesítményt. A kudarcok pedig erősítik a szorongást, és további kudarcokhoz vezethetnek.

Az iskolai kudarcok, a teljesítményromlás néha a túlzott szülői elvárások elleni lázadásnak tudható be.
Az iskolai és a családi elvárások különbözősége is okozhat zavart a beilleszkedésben. Esetleg, amiért eddig otthon dicséretet kapott a gyerek, azokért a tulajdonságokért az iskolában vagy óvodában nem dicsérik meg. Nehezebb lehet a beilleszkedés azoknak a gyerekeknek is, akik megszokták, hogy otthon központi szerepben voltak, körülöttük forgott a világ, és emiatt kevesebbet tanultak meg alkalmazkodásból, másokra való odafigyelésből, illetve nehezen bírják, hogy nem kapnak meg mindent azonnal.

Érdemes az iskolára, óvodára való készülődés időszakát önmagunkba fordulással, saját múltbeli emlékeink feldolgozásával, elengedésével kezdeni. Ezzel tudunk a legtöbbet segíteni.

Gyermekkineziológia oldalunkon letöltheted a Gyógyulás csakravirágokkal c. jegyzetünket, amely gyerekeknek szóló otthoni kis terápiánk.

Mélyebb szembenézéshez, ahhoz, hogy megtanuld megkeresni a problémáid, vagy gyermeked félelmeinek, betegségeinek az okát, a kineziológia módszere remek alap. Ha elsajátítod az izomtesztet, bármikor kitesztelheted, melyek a számodra, vagy a családod számára megfelelő ételek, vitaminok, táplálékkiegészítők. Betegség esetén rögtön tudsz múltbeli eseményeket, okokat keresni és feloldani.

Legközelebb szeptember 14-15-én lesz kineziológia kezdő tanfolyam.

További szép nyarat mindenkinek!
Balázs Móni és Gábor

A terápiák célja röviden, velősen.
A többi csak körítés, felkészités, hogy valóban megtedd.
Tehát tulajdonképpen, csak ennyi! :))

kineziológus - önismeret

Kelleni semmiképp nem kell. Az élet maga szól arról, hogy elénk hozza azokat az elakadásokat, amelyek a mi belső sérüléseink. A személyes élet problémái, buktatói nem véletlenszerűen zúdulnak ránk. Ránk csak azok zúdulnak, amelyekkel nekünk van feladatunk.

És hogy mi ez a feladat?

Ami gyerekkorunkban, tinikorunkban ért minket, többnyire nagyobb hatással van ránk, mint felnőttkorunk fájdalmai. Amit gyerekkorban fájdalommal éltünk meg, ott él bennünk, anélkül, hogy észrevennénk a hasonlóságot a jelen probléma és a gyerekkori sérülés között.
Felnőttkorra elveszítjük érzékenységünket (persze nem egészen) és azt mondogatjuk magunknak, hogy jól vagyunk. Hisszük, hogy ami körülöttünk történik bizonyára a többiek hibája.
Huszonéves fejjel, nagy tervekkel és álmokkal indulunk neki a világnak és magabiztosan gondoljuk, hogy mi egészen másképp csináljuk majd, mint szüleink. Egy darabig így is van. Ám, amikor szülőkké válunk, lassan kezdünk ráeszmélni, hogy egyszerűen nem tudunk másképp viselkedni. Nem akarjuk ugyanazokat a hibákat elkövetni, mégis megtörténik. Ha mégsem követjük el szüleink tévedéseit, az csak azért van, mert lehet, hogy mi nem a következő generációnak adjuk át a minket ért fájdalmakat, hanem elfojtva őket, és saját testünket lelkünket romboljuk. Csodálkozunk betegségeinken vagy magányunkon, fásultságunkon.

önismeret
Az élet 30 körül vagy 30 után szembejön velünk. Nem azért, hogy kitoljon velünk, inkább úgy mondanám megmutatja azt, ami már nem működik. Amivel érdemes felhagynunk. Van aki ezt önmaga egyedül is meg tudja lépni, van aki sosem lépi meg, és van aki önismeretet tanul. Minden választás szabad.

Én most azokhoz szólok, akik keresik az önismeret adta lehetőségeket a gyors fejlődésre.

Teremtés tréning a facebookon, online tréning egy zárt csoportban, bővebb info itt!

teremtés tréning: pénz video

A pénz témája mindenkit foglalkoztat. Egy nagyszerű video Byron Katie-től:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

pénz video

kineziológus - hiszti megoldás

Mi a helyzet a szigorúsággal? Mit engedjünk meg a gyermekünknek? Hol a határ?

A gyermekek nevelése során szükséges határokat felállítani. Határok, korlátok nélkül a gyermeki lélek összezavarodik és nem érzi magát biztonságban. Kell hogy legyenek ritmusok, szabályok a gyermek életében.
A kicsik életében, jó, ha van állandó napi ritmus. Ha mindig más időpontban vannak az étkezések, a lefekvés, tapasztalhatjuk, hogy a gyermek nyűgös, zavarodott, vagy „hiperaktív”.
Kell, hogy legyen a szülőben tekintély tartás, hogy bizonyos dolgokra azt tudja mondani, hogy NEM! – és ezt a gyermek meg is értse. Ha azt vesszük észre, hogy a gyerkünk nem érti a „NEM”-eket, akkor valószín mi nem vagyunk elég határozottak. Lehet, hogy kívül kiabálunk, de belül bizonytalanok vagyunk.
Minden gyermek feszegeti szülői határokat, hogy megtanulja, meddig mehet el, mit szabad és mit nem. Szabály nélkül túl engedékenyen nevelve, mindent megengedve, ő magának kellene ezeket a szabályokat felállítania, de erre még nem képes.
Sok hiszti és dühroham is szólhat erről, a szülőt kérve: „Szólj, már rám!”

hiszti

De nézzük meg mi van akkor, ha túl sok a szabály, erős a szigorúság. Jót teszünk-e vele?
A korlátozások miatt rengeteg tulajdonság nem tud kialakulni a gyerkekben. Eleinte irigykedve, majd elitélően néznek a náluk szabadabb társaikra, akiknek a szüleik sok mindent megengednek. Ilyenkor nem bizunk a gyermek saját belső érzéseiben, hanem mi mondjuk meg neki, mikor szégyelje magát, mikor érezzen bűntudatot, kit tiszteljen, stb.
Tulajdonképpen a saját félelmeinket neveljük beléjük. A szabályok amelyekkel csak óvni és a helyes viselkedésre próbáljuk terelni őket többnyire feleslegesek. Ha egy gyermek szabadon nő fel, úgy hogy kipróbálhat új szituációkat, feladatokat sokkal motiváltabb lesz.

Nem azért fog leckét irni, mert anya azt mondta, hanem azért, mert megtapasztalta, milyen az ha nem teszi meg. Hiszen , ha tudja milyen ciki helyzetbe került a minap is miatta, akkor saját elhatrozásból fog leckét irni, és ez az erő sokkal hatékonyabb, mint a szülői félelemkeltés a fenyegetésekkel.
Saját maga kárán tapasztal meg dolgokat.
Ha elzárjuk előle az édességet, mert az nem egészséges, folyamatosan édesség után fog sóvárogni. Felnőttkorában állandóan bűntudat kapcsol majd be nála, ha ilyet fogyaszt.
Ha mindig figyelmeztetjük, hogy nem szabad a testvérét bántani, ha testvéri harcokat igazságosztással zárunk le, vajon honnan fog rájönni, hogy ő rosszat csinált?

Nem fogja belül érezni!

Csak kívülről hallja újra és újra, hogy nem szabad. De nem érzi át, hogy azért nem szabad, mert az a másiknak fádalmat okoz. Annyit tud, hogy azt mondták – „Nem szabad!”.
Ha viszont engedjük, hogy konfliktusokat a testvérek maguk oldjanak meg, és csak akkor avatkozunk bele, ha tényleg elfajul a helyzet, akkor a testvérek meg fogják tapasztalni egymás érzéseit. Nem kell majd mondani, hogy „Látod mit csináltál?”, – mert látni fogja, érezni fogja.
Át fogja érezni a másik fájdalmát. Tudni fogja, hogyha újra együtt akarnak játszani alkut, békét kell kössenek egymással. És ez, nem a kötelező „anyu mondta” – bocsánat kérés lesz, hanem egy saját közeledés.
Megtanul kompromisszumot kötni.

maszatos

Ha nincs mód szerrtelenkedésre, önfeledt játékra, ha mindig csak okosan hagyjuk játszani, ha nem engedjük pocsolyákba ugrálni, ha nincs tere maszatolni, dühöngeni, tombolni, ha mindig, mindent szépen kell csinálni, akkor a kreativitást öljük meg benne.
Tehát először magunkkal legyünk tisztában. Tudjuk hogy mi a célunk, mi az amiből nem engedünk. Aztán pedig kapjon a gyermek egy csomó teret próbálkozni, saját tapasztalatokon keresztül tanulni. Legyünk ott értő figyelemmel és szeretettel, avatkozzunk be, ha szükséges.

Túl sok szabály, vagy túlengedékenység lehet oka például hiperaktivizásnak, zárkózottságnak, önértékelési zavaroknak, tanulási problémáknak, kezelhetetlen dührohamoknak, elhízásnak stb.

Még több infó:Gyermekkineziológia

kineziológus - megoldások2

Friss kineziológus tanoncok, vagy azok, akik már jártak nálam oldáson, sokszor gondolják, hogy a kineziológia mindenkinek jó lenne.
Így néha olyan kliensekkel is találkozom, akik nem igazán hisznek a dologban, mert őket csak valamelyik lelkes ismerősük beszélte rá a módszerre. Ők inkább abba a kategóriába tartoznak akik,  be akarják bizonyítani, hogy nem működik. Hiszen nem tudtak nemet mondani akkor, amikor rábeszélték őket.
Mit lehet ilyenkor tenni? Működik a kineziológia oldás akkor is, ha valaki nem hisz benne? – szokták kérdezni.

A kineziológiai oldást is lehet szabotálni, mint bármely más terápiát. Valójában nem kell hozzá különleges hit, nem kell „hívőnek” lenni. A módszer és a folyamat logikája, menete vagy meggyőz téged vagy nem. Vagy tudsz azonosulni, és megérted magad is a összefüggéseket a szokásaid és a félelmeid között, vagy nem.

Nagyon fontos a személyes szimpátia. De ez legtöbb személyes szolgáltatás esetén így van.
Van egy jó módszer arra, hogy megtudjuk, tudunk e együtt dolgozni. Az is megállapítható, vajon az illető valóban saját elhatározásból szeretne gyógyulni, vagy csak küldték, hogy „neked ez kell!”

meggyógyítani

A megállapítás sokszor már ránézésre is megy :), vagy kiderül, az előzetes beszélgetés során. Ha mégsem, akkor van az izomtesztelésnek egy része, amikor kifejezetten erre kérdezünk rá.

Mindenkinek van olyan szeretet kapcsolata, amelyben ő látja az elakadást, a hibát, csak a másik nem veszi észre. Ilyenkor olyan jó lenne segíteni, megmodani, hogy: „Figyelj! Hát nem látod mit csinálsz? Tönkreteszed magad!”

Csakhogy, ez nem olyan egyszerű. Senki se szereti, ha megmondják neki.

Mit lehet akkor tenni? Nem kell mindenkit meggyógyítani?

Nem bizony!
Hagyni, szeretni, elfogadni. Magadban feldolgozni, megérteni, azt, hogy a másik miért működik úgy, ahogy. És ha már érted, akkor nem leszel olyan erőszakos. Nem akarod őt erőszakosan meggyógyítani, megjavítani. Ezt a másik is érzi majd, és benne is el tud indulni a változás. Nagy ajándékot adsz ilyenkor. Megengeded neki, hogy ő maga lépjen, az ő saját tempójában. Növeled a másik önbizalmát! Mindenki a saját tempójában kell fejlődjön. A pillangót sem siettetheted az átalakulásában, különben életképtelen lesz.

Balázs Mónika

Válassz a kineziológiai csomagok közül!